Pontosan nem tudom, hogy a gólyák először melyik évben fészkeltek a villanyoszlop tetejére az Ady Endre utcában, de az első kép, amit találtam róluk, 2004 tavaszán készült még hagyományos fényképezőgéppel. Ez azonban biztos, hogy nem az első évben lett fényképezve, mert először simán a villanyoszlopra kezdtek fészket rakni, s csak a második évben szerelték az oszlop tetejére a fészektartót. Mivel a képen látható fészek is elég nagy már, és idő kell hozzá, hogy ekkorára felépítsék, ezért arra tippelek, hogy a fotó talán a harmadik évben készülhetett a gólyákról. Ebből következtetve 2002 körül fészkeltek először az oszlopon, s azóta rendszeresen minden évben visszatérnek.

Gólyafészek a villanyoszlop tetején az Ady Endre utcában. (2004.04.25.)
A következő kép a frissen visszaérkezett gólyáról 2006. március 30-án készült már digitális fényképezőgéppel. A gólyák általában március 15. után szoktak visszatérni Magyarországra, hogy mikor jönnek, ezt természetesen az időjárás befolyásolja. Először a hím gólya repül vissza a fészekre, majd ő választ magának tojót, amivel egy költési időszakra állnak össze, ezért a nőstény csak később tűnik fel a hím mellett. A fészket évente kitatarozzák újabb ágakkal, szénával, szalmával, tollakkal kibélelik, így egy-egy régebbi építésű fészek tömege elérheti a több száz kilogrammot, mérete pedig az 1 méter átmérőt. A lenti képen is látható, hogy a két évvel korábbihoz képest jóval nagyobb a gólyafészek a villanyoszlop tetején.

A 4. vagy 5. évben visszaérkezett hím gólya. (2006.03.30.)
Egy héttel az előző kép után, amikor a lenti fotó készült, már a tojóval együtt ültek a fészken, a nyitóképen mindketten láthatók, amelyen az egyik épp elszállni készült. Általában április második felében raknak tojást, párosodás után a nőstény gólya 1-2 nap alatt 3-6 tojást tojik a fészekbe. A költési idő 33-34 napig tart, a költésben mindkét szülő részt vesz, testükkel melegítik a tojásokat, így a kis gólyák általában május vége felé kelnek ki.

Ő lehet a hím is, vagy a tojó is, mert ekkor már ketten fészkeltek. (2006.04.07.)
Ez az év lehet, hogy költés szempontjából nem volt szerencsés számukra, mert 2006. május 14-én hatalmas jégeső volt Lengyeltótiban, özönvízszerű esővel kísérve, ami lehűléssel is járt. Arra azonban már nem emlékszem, hogy a kis gólyák kikeltek-e, megmaradtak-e a jégeső után, de a fényképek tanúsága szerint júliusban volt gólya a fészekben, hogy hány, az már kérdéses. A gólyák egyébként szeretnek a fészek körüli házak tetején is ácsorogni, ahogy a kép is mutatja.

Gólya a háztetőn. (2006.07.10.)
A következő kép, és a sorozat további darabjai a jobb oldalon, jobb minőségűek a többi fényképhez képest, ezeken látható legtisztábban, legközelebbről a gólya. Egy itt vendégeskedő ismerős készítette őket.

A gólya egy borús délelőttön. (2006.07.30.)
Szintén az említett sorozat egy darabja, amin a teljes villanyoszlop látszik, s a fészek alatt a járdán az is, hogy a gólyák piszkítani is tudnak rendesen. Nyári időszakban a járókelők nem is használják a járda ezen szakaszát, inkább kint közlekednek az úton.

A villanyoszlop a gólyafészekkel. (2006.07.30.)
2007-ben, mint a képen látható, jól sikerült a költés, mert 4-5 jól fejlett fióka is van a fészken. A fiókákat a kikelés után az első 10 napban óránként kell etetni, 15 napos korúktól pedig két óránként. Ez nagy terhet ró a szülőkre, mert a gólya amúgy nappali állat, de ebben az időszakban egész éjjel keresik az egereket, gilisztákat, amikkel táplálhatják a kicsinyeiket. A kisgólyák gyorsan nőnek: a kikelési súlyuk 50gr körüli, 10 nap után 500gr és körülbelül 3kg-mal hagyják el a fészket. 3 hétig tart, míg a kisgólyák karcsú vékony lábukra fel tudnak állni, s utána egyre nagyobb önbizalommal kezdik el szárnyacskáikat is csapkodni. Az első repülésük július vége felé várható, ekkora már a fiatalok akkorák, mint szüleik, de csőrük még rövidebb és sötétebb végű. A fiatal gólyák már augusztus közepén elindulnak Afrikába, míg az idősebbek csak a hónap végén.

Kifejlett gólyafiókák a fészken. (2007.07.20.)
Ez a kép egy nappal készült később az előzőhöz képest, ez bizonyítja, hogy július 21-én a kisgólyák már el tudták hagyni a fészket és át tudtak repülni a közeli háztetőre.

A háztetőn álldogáló gólyák. (2007.07.21.)
Erről azt hiszem elmondható, hogy tavaszi idillt ábrázoló kép, ahogy áll a gólya a fészken, előtte pedig egy gyönyörűen virágzó cseresznyefa. Sajnos a cseresznyefa 2010. november 2-án ki lett vágva, így ez már a cseresznyefa hiányában megismételhetetlen kép.

Fészken álló gólya virágzó cseresznyefával. (2009.04.11.)
Ugyanakkor készült kép kicsit közelebbről a fészken álló gólyáról és egy benyúló virágzó cseresznyefaágról tavaszi napsütésben.

Szép tavaszi napsütésben. (2009.04.11.)
Egy szép tavaszi napon készült fénykép valószínűleg a hím gólyáról a korai áprilisi időpont miatt. A gólya tavasszal tatarozza a fészkét, hordja a csőrében az ágakat, a szalmaszálakat és hasonlókat, amikből időnként a képen látható udvar kerítésén belülre is jut. A lepotyogó ágak még nem jelentenek különösebb gondot, a járdán és a barna fakerítésen landoló guanó már kicsit kellemetlenebb dolog.

A gólyafészek az oszlop melletti udvarból. (2011.04.03.)
Ugyanaznap készült közelebbi kép a tollászkodó gólyáról.

Tollászkodó gólya. (2011.04.03.)
A háztetőkön lévő fehér foltokból kiderül, hogy a gólyák nem csak álldogálni szállnak át a tetőkre, hanem időnként a dolgukat is elvégzik rajtuk és ott hagyják a látogatásaik nyomát.

A gólyák fehér névjegyei a háztetőkön. (2011.06.29.)
Az kétségtelen, hogy a gólya nagyon szép, elegáns madár, az ember szívesen nézi, ahogy akár egy lábon áll a fészek szélén, vagy a háztetőkön. A helyi óvodás csoportok is el szoktak sétállni errefelé, hogy megnézzék a gyerekek a gólyát, ami elvégre egy védett madár és nem található meg minden villanyoszlop tetején. Azonban azt is le kell szögezni, hogy emellett elég nagy piszkot tud csinálni maga körül, pláne, ha több fióka is nevelődik a fészekben, amik két hónapos korukig el sem tudják hagyni a fészket, csak annak széléről végzik el a dolgukat. Ennek nyomai pedig a villanyoszlop környékén láthatók az úton, a járdán és az oszloptól több mint másfél méterre lévő barna fakerítésen is, ami ezen a szakaszon inkább már zöldes színű. Az még ront a helyzeten, ha aszályos nyár van, és sokáig nem esik az eső, hogy kicsit letakarítsa. A gyalogosok természetesen ilyenkor a járdán nem közlekednek, de az úton is érdemes átmenni a másik oldalra, az oszlopot nagy ívben kikerülni, ha nem szeretne az ember egy torpedót kapni a feje tetejére vagy a nyakába.

Gólyapiszok az úton, a járdán és a kerítésen. (2011.07.29.)
2012-ben is megérkeztek a gólyák a fészekre, de a tojások kiköltése nem volt sikeres, talán közrejátszott benne a nagyon aszályos tavasz is, mert valamiért a fiókákat kidobálták a fészekből. Aztán a szülők is elhagyták a fészket, állítólag ezt sikertelen költés után teszik, mert új helyet keresnek maguknak. Ez volt-e az oka a távozásuknak, vagy valami más történt velük, de az biztos, hogy július 5-én a Tóti napok megnyitójakor már nem tartózkodtak gólyák a fészken.

Gólya, gólya, gilice a körtefa ágai között lencsevégre kapva. (2012.03.28.)
2013-ban március 25-én és még a következő napokban is havazott, valamint fagypont közeli hőmérsékletek voltak, majd napokig heves esőzések. Úgy tűnik, mintha a gólya tisztában lett volna a viszontagságos időjárással, mert csak április elején jelent meg a fészken, pár napig itt volt, 6-án borús időben készítettem is róla egy képet, de mivel nem volt ideális a fényviszony a zoomoláshoz, ezért többet nem kattintottam róla, mert közben le is ült a fészekben. Azt gondoltam, hogy lesz még alkalmam idén lefényképezni, azonban azóta teljesen eltűnt, senki sem látta az Ady Endre utcában. Mi történhetett vele megint nem tudni.

A pár napja érkezett gólya. (2013.04.06.)
Közel két hetes eltűnés után, 2013. április 19-én délelőtt ismét megjelent egy gólya a fészken, de, hogy ez ugyanaz a példány lehet-e, mint az előző képen lévő, vagy másik tévedt ide, azt nem tudom. Viszont miközben ez a fészken tartózkodott, a távolban lehetett látni egy másik repkedő gólyát, ami valószínűleg a párja, de az nem szállt le a fészekre. A képen látható gólya egyszer nagyon alacsonyan átrepült az udvar felett, kis idő múltán visszatérve gallyakat hozott a csőrében, azt lerakta, majd pár percet időzött a fészken, akkor sikerült kattintani róla ezt a pár képet, aztán tovaszállt és azóta egyelőre nem tért vissza. A következő napokban majd elválik, hogy csak egy villámlátogatást tett a fészken, vagy itt fognak tojást rakni és költeni is.

Két hét után újra megjelent a gólya a fészken. (2013.04.19.)
A gólyafészek oldalában és aljában sok veréb is társbérlősködik, de előfordulhat benne más kistermetű madár is. A lenti képen is egy kis társbérlő látható a villanydróton ülve a gólyafészek alatt. Sokszor mint egy méhkasban, úgy repdesnek ide-oda a fészek körül, ilyenkor messzire elhallatszik a sok apró madár csicseregése, de ezt a csiripelést kellemes hallgatni, egyáltalán nem zavaró. A gólya viszont nagyon hangosan képes kerepelni, ráadásul éjszaka is szokta gyakorolni eme kellemetlen tevékenységét. Az éjszakai csendben még hangosabb hat a kerepelése és bizony az is előfordul, hogy az utcában lakókat hajnalban felébreszti, ami nem éppen örvendetes.

A gólya, egy a fészekben társbérlő, villanydróton ülő verébbel. (2013.04.19.)
|
2004.04.25.

2006.03.30.



2006.04.07.






2006.05.14.



2006.07.10.


2006.07.29.




2006.07.30.








2007.07.20.








2007.07.21.


2009.04.11.









2011.04.03.







2011.06.29.






2012.03.28.







2013.04.06.

2013.04.19.










|