|
Linkajánló
|
(A képek kattintásra megnyílnak új ablakban és megtekinthetők teljes méretben.)
A Zichy-kastély az 1900-as évek elején, körülbelül az 1960-as években és a pár évvel ezelőtti szomorú valóságában. Ha már akkor ilyen rossz állapotban volt, hogyan nézhet ki jelenleg, mert renoválás azóta sem történt rajta...
Az egykori járásbíróság, majd tanácsháza, jelenleg városháza 1932-2012 között. Az eredetileg járásbíróságnak épített épület 1932 decemberében készült el és költözött át ide a Királyi Járásbíróság a kiskastélyból. A járásbíróság 1974. december 31-ig működött Lengyeltótiban, de mint az 1950-es években készült képen látható a "királyit" törölték a homlokzatáról az elvtársak és a régi címer helyére is vöröscsillag került. A tanácsháza 1977. október 20-án költözött át a járásbíróság helyére a Bem utcai jelenleg ÁFÉSZ-irodaként működő épületből. Az 1980-as évekbeli képek tanúsága szerint ebben az időszakban nem volt felirat a homlokzaton. A rendszerváltás után 1992-ben lett város Lengyeltótiból, ezután került a városháza felirat az épületre a város címerével együtt. Az ezredforduló után kicserélték a nyílászárókat és új színt is kapott az épület, amely Lengyeltóti központjának egyik ékessége.
Kaszinó, majd mozi és az utolsó felújítása óta Helytörténeti Múzeum. Ahogy a képen látható, ez az épület párszor át lett építve az idők során és a funkciója is az adott kornak megfelelően változott. Jó lenne legalább még egy kép róla a tanácsrendszerből is, miután mozi lett belőle, akkor hogyan nézhetett ki. (A múzeumon a kép készülte óta tábla is van.)
Az egykori Hitelszövetkezet ma Takarékszövetkezet a Bem utcában. Mint látható, jelentős átala-kítások történtek az épületen a modernizáció érdekében, szépen felújították, de szerencsére a homlokzatának díszítései megmaradtak.
Az egykori község- majd tanácsháza a Bem utcában, amely intézmény 1977. október 20-án költözött át innen az 1974. december 31-én megszüntetett Járásbíróság épületébe, ami jelenleg is a Városháza. Ez az 1800-as évek végén készült épület szerencsétlenül járt az előző rendszerben (az 1970-es évek elején) végbement átalakítása során, mert a homlokzatáról leverték az összes stukkót, az épület karakteréhez jobban illő hosszúkás, osztott ablakokat pedig kicserélték hármas ablakokra, ezzel a szép épületet jellegtelen "szocreál" stílusúvá téve, amiért nagyon kár. Egyedül a megmaradt és felújított kiskapu nyújt némi vigaszt. Az épület jelenleg a Coop Kereskedelmi Zrt. Központi Irodája, vagy ahogy a helyiek ma is hívják, az ÁFÉSZ-iroda.
Az egykori iskolaépület a Papdombon, vagyis mai nevén Szent Erzsébet téren áll a templom mellett. Az épületet az 1870-es években a Zichy család építtette, legalábbis a lengyeltóti Historia Domus szerint: "A lengyeltóti nevelés- és oktatás ügyre akkor virradt szebb hajnal, mikor Lengyeltóti a nemes, gróf Zichy család kegyúrsága alá jutott. Ez idő óta van modern tanítói lak megfelelő melléképületekkel, 2 tanterem a fiúiskolák számára, osztálytanítói lakással." A tanítói lak a középen látható bejáratnál volt, Gaál István (Pista bácsi) is abban lakott, aki 1920-ban került Lengyeltótiba tanárként.
Ez nem középület, de egy települést nem csak középületek alkotnak. Ez a Wesselényi utcában található családi ház, a Papámék egykori háza, amit még az anyai dédöregapám vásárolt 1939-ben. Pontosan nem tudom, hogy a régi kép mikor készülhetett, de kb. az 1960-as években, mert a '80-s években nagy meggyfák voltak a ház előtt, amiknek kellett pár év, hogy megnőjenek. Az utcát az eseménynaptár szerint 1980-ban aszfaltozták le, a képen pedig még sárdagasztós állapotban látható. Az alsó kép 2011-ben készült, szinte rá sem lehet ismerni a régi házra, viszont az egykori és jelenlegi építkezési stílusok, divatok jól összehasonlíthatóak a képeken.
A trafóház a Kórházközben, amit már lebontottak és a kanyar jelenleg.
Ady Endre utcarészlet az 1960-as években és 2012. november 8-án. Az egykori szép egyenes járda ma már töredezett, hepehupás, viszont az út 1977 óta aszfaltozott.
Ady Endre utcarészlet az 1960-as években és 2012. november 8-án. Kicsit árnyjátékos lett a kép, de azért a házak látszanak és beazonosíthatóak a régi képpel, amin a páros oldalon Szentes asztalos háza az utolsó, ami azóta már kétszer gazdát cserélt. Az utca végén lévő három ház csak az 1970-es évek után épült.
Ady Endre utcarészlet az 1970-es években és 2013. április 12-én. A régi képen az utca két utolsó háza jobb- és baloldalt még meg sem épült. Az utat 2004-ben a szennyvíz-csatorna elkészülte után újraaszfaltozták, a járda viszont azóta nagyon összetöredezett, hepehupás lett. Már lassan a füvet sem lehet kitépni közüle, mert a gyökérrel együtt jön fel az aszfalt is. A 60'-as évek óta kicsit leamortizálódott.
Ady Endre utcarészlet, amelyen a legtöbb változás látszik. Első ránézésre a két képen a sátortetős ház azonosnak tűnik, jobban megnézve azonban látható, hogy a kép közepén az utcával párhuzamosan épült hosszú, fehér ház nem változott, amely régen Szentes asztalosé volt, és az asztalosműhely ajtaja a mai napig megtalálható az épületen. Az 1970-es években készült képen emellett álló sátortetős házat időközben átépítették nyeregtetősre és a palát barna cserépre cserélték rajta. A régebbi képen még fakerítéses sátortetős ház nem is látszik, mert a mellette lévő akkor még üres telken a bozót teljesen eltakarja, ezért trükkös kicsit. A bal oldalon a sarki hosszú telket, amely a gólyafészkes villanyoszlopig nyúlik, az 1980-as évek elején megosztották és egy családi ház épült rá, amely a régi képen még nincs rajta, csak a sarki ház melléképülete látszik.
Ady Endre utcarészlet az 1970-es években és 2013. április 12-én. Ehhez tulajdonképpen ugyanazt lehetne leírni, mint az előtte lévőhöz, csak mivel ez más szögből van fényképezve, ezen jobban látszik bal oldalon a megosztott sarki telken az említett családi ház fekete kerítéssel.
|
